Az eddigi talán legtöbb kérdést felvető minősítésünk egy fiatal egyetemistától érkezett. A fiatalember rokkantnyugdíjas édesanyja, a tavalyi évben, telefonos megkeresés alapján igényelt személyi kölcsönt. A kölcsönhöz a tájékoztatás alapján automatikusan járt egy hitelfedezeti életbiztosítás, melynek díja be volt építve a havi törlesztőrészletekbe. Sajnálatos módon az édesanya egy nem várt betegség miatt, kevesebb mint fél évre a hitelfelvétel időpontjától elhalálozott. Érthető módon hidegzuhanyként érte a fiatalembert, hogy a biztosító kijelentette nem fizet, így a kölcsön a továbbiakban ráhárul(na). Az alábbiakban leírjuk ki és mennyire tekinthető felelősnek az ügylet hibáiért, illetve adunk pár tippet, hogyan lehet elkerülni a hasonló eseteket. (az eredeti bejegyzést az alábbi címen olvashatja: Credigen: személyi hitel)
Piramis szerűen alulról felfele haladva, elsőként vizsgáljuk a telefonos ügyintéző felelősségét:
Az ilyen jellegű direkt marketing csatornákon keresztül értékesítő emberek, általában egy érdekeltségi rendszer szerint dolgoznak, így arányosan nő, illetve csökken a fizetésük annak megfelelően, hogy hány sikeres telefon hívást bonyolítanak le (hányszor adják el a terméket, jelen esetben a személyi kölcsönt). Ezek alapján akár felelős is lehetne az ügyintéző azért, hogy valakire olyan terméket "dumált" rá, ami számára nem volt megfelelő. Fontos azonban megállapítani, hogy két tény is van, mely nagy részben mentesíti az ügyintézőt.
1.: az ügyintéző nem bizosítási szakember, a termékről minimális információkkal rendelkezik.
2.: ilyen típusú értékesítésnél általában meghatározott "menetrend" szerint kell haladnia (pontosan le van írva egy papírra, mikor mit kell mondania), melyet ellenőriznek is. Így a saját véleménye semmit se számít, azt nem közvetítheti tovább az ügyfél felé.
A bank felelőssége ennél lényegesen foghatóbb. Számára az egyetlen cél, hogy minél több hitelt tudjon kihelyezni, ennek érdekében tesz mindent. Ezért is lett népszerű, hogy egyre több bank "építi bele" a hiteleibe a törlesztési biztosítást. Mivel mostanában sokan aggódnak érte, hogy biztosan vissza tudják majd fizetni a hitelt, ezzel az opcióval könnyebben értékesíthetőek ezek a termékek. Természetesen a bank tisztában van vele, hogy ezek a biztosítások nem terjednek ki minden esetre (rengeteg kizárást és mentesülést tartalmaznak), azonban úgy tűnik nem gondolják hogy erről nekik kéne tájékoztatni leendő ügyfeleiket. Lássuk be érthető is, az erről történő tájékoztatás nem az ő dolguk, ráadásul ha megtennék valószínűleg sokakat elriasztanának (a példában említett idős hölgyet is) a hitel felvételétől.
A biztosító felelőssége kicsit nehezen fogható, de semmiképp se tagadható. A biztosító ugyanis nem beszél a leendő ügyféllel, csak azon információkkal rendelkezik, melyet a bank továbbad. Természetesen a fent említett esetben a biztosítónak látnia kellett milyen ügyféllel áll szemben, és tájékoztatnia kellett az ügyfelet hogy milyen feltételek mellett vállalja a biztosítást (milyen esetekben nem vállal térítést). Kérdés persze, hogy ezt a tájékoztatást milyen formában teszi meg. Általánosan csak egy levelet küld róla, amire ha nem érkezik reakció az ügyféltől, úgy automatikusan életbe lép a biztosítás. Így felvethető a biztosító etikai felelőssége, hiszen tisztában van vele hogy úgy kér be biztosítási díjat, hogy cserébe csak minimális szolgáltatást vállal, azonban belátható, ha másképp tenne elesne a bankkal kötött szerződésétől, valamint némi kb kockázatmentes nyereségtől is. Ezzel pedig elég hamar halálra ítélné magát a piacon.
Utolsó pontként pedig sajnos nem megkerülhető ilyenkor az ügyfél felelőssége sem. Azzal hogy aláírta a megfelelő papírokat, elismert és elfogadott mindent ami a szerződésben le volt írva. Sajnos gyakran történik meg, hogy ezt az ügyfelek anélkül teszik meg, hogy a szerződést rendesen átolvasnák, értelmeznék (vélhetően most is ez történt), pedig fontos lenne a tisztán látás, és a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében. Ezért mindenkinek azt javasoljuk, hogy egy ilyen szerződés aláírása esetén részletesen olvassa át a szerződést.
Pár dolog, amit érdemes tudni az életbiztosítási szerződésekről:
1.: az életbiztosítási szerződések nem terjednek ki mindenre a szerződés aláírásának pillanatától. A biztosító meghatároz egy úgynevezett várakozási időszakot (általában minimum 6 hónap), mely időszak alatt nem fizet a legtöbb megbetegedés okozta halál esetén.
2.: amennyiben a biztosító elől elhallgatnak valamilyen lényeges körülményt (pl. meglévő betegség) és annak következtében merül fel a biztosítóval kapcsolatban térítési igény, a biztosító nem fog fizetni (nem is köteles) a szerződés első 5 évében.
3.: a biztosító a beérkezett ajánlatot nem köteles abban a formájában elfogadni, arra módosítást kezdeményezhet. A módosító javaslatát a biztosító írásban közli, melyre ha nem érkezik elutasító válasz az ügyféltől 15 napon belül, úgy a biztosítás a módosítások szerint életbe lép.
